fahajomodell.hu

Kézi készítésű, egyedi hajómodellek, makettek

3

Jeletősebb tengeri csaták.Megosztom

Jelentősebb tengeri csaták

A gályák, vitorlások, csatahajók jelentősebb 
tengeri ütközetei, csatái 2000.-ig  

I.e. 1190 Az egyiptomiak ütköztek meg a "tengeri népekkel" (filiszteusok, akhájok, danaok) Peluszion mellett, Port Said közelében. Az egyiptomiak győzelmével végződött. Ezzel az egyiptomi kultúra megmenekült a kalózpusztítástól. Ez azonban már az egyiptomi tengerészet alkonya volt. Az i.e. 1200-as évektől más népek uralták a hajózási útvonalakat a Földközi-tengeren.
1.
Nílus-delta csata az egyiptomiak és a tengeri népek között.
I.e.480
A görögök vívtak csatát a perzsákkal Szalamisznál. Az ütközetben biremisek, trierák és pentekontérák vettek részt, amely a görögök győzelmével végződött. Ezzel Európa megmenekült az ázsiai veszélytől.
2.
A szalamiszi csata (i.e. 480)
i.e. 264-261.- első pun háború
Róma és Karthágó  között folyt, Szicília birtoklásáért.  A Földközi-tengeren, Szicíliában, és Észak-Afrikában zajlottak a csaták, tengeren és szárazföldön egyaránt. A tengeri ütközet Milazzo, Messina közelében zajlott i.e.260.-ban, biremisek és triemisek részvételével. Római győzelemmel végződött.
A békekötéskor Karthágónak át kellett adnia Szicíliát, valamint nagy összegű hadisarc fizetését kellett vállalnia a Római Köztársaság részére.
3.
A római csapóhíd működése a tengeri ütközet alkalmával.(i.e.260)

i.e. 218-201. második pun háború
Oka: Karthágó vissza akarta állítani nagyhatalmi státuszát és revánsot akart venni Rómával szemben.
i.e. 202.-ben az észak-afrikai Zamánál Hannibál serege súlyos vereséget szenvedett.
4.
A második pun háború.

i.e. 201.-ben Karthágó megalázó békét volt kötni Rómával: elvesztette tengerentúli birtokait (Hispánia), nem viselhetett háborút Észak-Afrikában a római szenátus beleegyezése nélkül, hatalmas hadisarc megfizetésére kötelezték, és a hadiflottát ki kellett szolgáltatnia a rómaiaknak.

i.e. 149-146 harmadik pun háború
A harmadik pun háborút a Karthágónak a békés időszakban elért gazdasági megújulására féltékeny Róma indította. A numidiai király, hódító törekvéseit a karthágóiak fegyveres erővel hárította el. Ezt Róma az i.e.201.-ben kötött béke megszegésének tüntette fel.
5.
Karthágó ostroma (i.e.146)

A Rómaiak i.e.149.-ben partra szálltak Észak-Afrikában, és ostrom alá vették Karthágót.
Két évig tartó ostrom után, i.e. 147-ben ifjabb Scipio lett az ostromló sereg parancsnoka. Körülzárta a várost, mely az éhezés miatt, végül i.e.146-ban arra kényszerült, hogy megadja magát. A várost a rómaiak lerombolták, a túlélőket eladták rabszolgának.
Karthago megszűnt létezni.

i.e.31. Octavianus ütközött meg Antoniussal Actium mellett. Triemisekkel, biremisekkel, liburnákkal folyt a csata, amely Octavianus győzelmével végződött. Ezzel fennmaradt a Római Birodalom egysége.
6.
A flották elhelyezkedése
(piros-Octavianus, lila-Antonius)
1571. Lepantói ütközet
A lepantói ütközetben (1571. október.7.) játszottak utoljára döntő szerepet a gályák és a galeaszok, ahol még mindkét fél hajóhada kizárólag evezős hajókból állt. A nyugati Keresztény Liga tengeri flottájában 12 galeasz alkotta az elővédet, és döntő szerepük volt a győzelemben. Európa megmenekült a törökök tengeri inváziójától. A csatában Miguel de Cervantes is részt vett, aki három különálló sebet kapott, kettőt a mellkasába, és még egyet, amely a bal karját használhatatlanná tette. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy később megírja világhírű regényét a "Don Quijote"-t, amelyet gyakran emlegetnek úgy, mint az első modern regényt.
7.
A flották elhelyezkedése és mozgása
(piros-keresztények, kékek törökök)
1588 - a (le) Győzhetetlen Armada
II. Fülöp 142 hajót számláló Győzhetetlen Armadájának 20 egységből álló magját is gallionok alkották. Az uralkodónak az volt a célkitűzése, hogy egy döntő ütközetben  elvegye az angol, a francia és a holland kalózoknak és e népek uralkodóinak kedvét, attól, hogy beavatkozzanak a spanyolok amerikai érdekeltségébe, illetve az armadával próbált igényt szerezni angliai trónigényének.
A hatalmas flotta azonban kudarcot vallott. Ennek oka egyrészt az irányításban, másrészt a flotta vegyes  összetételében rejlett. Az Armada parancsnokát, a máskülönben jólelkű és lelkiismeretes, de a tengerhez és a hajókhoz egyáltalán nem értő Medina Sidonia herceget, kérése ellenére közvetlenül az indulás előtt nevezte ki a rátermett Santa Cruz márki halála után. II. Fülöp semmilyen önállóságot nem adott neki. Az egész vállalkozás során futárhajókkal kézbesített levelekkel próbálta irányítani a hadműveletet, ami teljes képtelenség volt. Ráadásul a haditervnek kezdettől fogva volt egy gyenge pontja: Az Armadának Spanyol-Németalföld (a mai Hollandia) területéről nagy létszámú inváziós hadsereget kellett a fedélzetre venni és átszállítani Angliába.
Ez csak akkor sikerülhetett, ha az Armada már az oda úton elfoglal egy angliai szigetet, vagy kikötőt, hídfőállásnak, vagy legalábbis legyőzi az angol flottát.
A Royal Navy (az angol Királyi Haditengerészet) azonban sokkal előnyösebb összetételű volt az Armadánál. Igaz, hogy csak 34 hajóval (ennyi tartozott a haditengerészet kötelékébe, a többi kereskedelmi, parti és halászhajókból sorozták be) rendelkezett, de azok mind egységes tervek alapján épített vadonatúj galleonok voltak.
Az angol galleonok valamivel kisebbek, de sokkal gyorsabbak és fordulékonyabbak voltak a spanyol galleonoknál és kezdettől arra tervezték őket, hogy ágyúikkal harcoljanak. A spanyolok még hittek a tengerészgyalogság erejében, ezért hajóik fedélzetén számos gyalogos katona szolgált.
Az angolok azonban nem engedték magukhoz olyan közel a spanyolokat, hogy a katonaság átszállhasson a hajóra.
A spanyol flottában ráadásul nagyon sok hajótípus volt, galleonok, gályák, galeaszok és különböző szállítóhajók, kokkák és urcák lassították a flottát, ráadásul folyamatosan meg kellett védeni őket.
Ezt a spanyolok holdsarló formájú alakzattal biztosították, amelyben a legerősebb hajók a galleonok voltak kívül, a védelemre szolgáló hajók pedig belül.
Amíg tartani tudták az alakzatot az angoloknak semmi esélyük nem volt ellenük.
Az Armada 1588. július 19.-én ért az angol partok elé, és anélkül, haladt végig a La-Manche csatornán, hogy megpróbált volna támaszpontot foglalni magának. Ez később végzetesnek bizonyult, mert abban az évszakban a csatornán folyamatosan egy irányba fúj a szél, vagyis a spanyolok nem tudtak visszafordulni.
Az angol hajók kisebb rajtaütésekkel próbálták szétzilálni az Armada szoros alakzatát, eredménytelenül. 
Az Armada július 27.-én elérte Calaist, ahol az inváziós hadsereget kellett volna behajózni. A sereg azonban nem volt sehol, az Armada pedig kint vesztegelt a kikötő előtt, várva az érkezésükre.
Az angolok kihasználták a lehetőséget és éjjel gyújtóhajókat küldtek a horgonyzó spanyol hajók közé. Azok kétségbeesetten próbáltak elmenekülni, a lángoló hajók útjából, ezért még a horgonyaikat is levágták.
A feszes alakzat felbomlott. Az elmenekült spanyol hajók másnap reggel megpróbálták felvenni az eredeti alakzat kicsinyített mását, de ez már nem segített: a granvelines-i ütközetben az angol hajók egyesével elbántak velük.
Az Armada maradéka megpróbált hazajutni Spanyolországba. A La Manche csatornára azonban a széljárás - és a lesben álló angol hajók - miatt nem tudtak visszatérni, ezért csak egyetlen lehetőségük maradt: megkerülni Angliát, Skóciát és Írországot. Az Armada ekkor - a spanyolok számára ismeretlen vizeken - vesztette a legtöbb hajót. a kíméletlen időjárásban egyre-másra semmisültek meg, a nyílt óceáni hajózásra sokszor alkalmatlan hajók (mint például a gályák és a galeaszok).

Forrás: Dr. Balogh Tamás: A hajózás története (tabló sorozat)

A szerencsés kimenetel örömére Erzsébet királynő emlékérmet veretett, amely a viharban elpusztuló Armadát ábrázolta, ezzel a felirattal: "Rájuk fújt az Isten és szétszórta őket."

A fenti ütközetben az angol flottát Howard of Effingham (az Ark Royal zászlóshajón) és Francis Drake (a Revenge-en) admirális vezetése alatt álló 197 vitorlás alkotta, mintegy 2000 ágyúval. Közülük csak 34 tartozott a Royal Navy (Királyi Hadiflotta) kötelékébe, a többit nagy sietséggel kereskedelmi, parti és halászhajókból sorozták be.
8.
Az Armada útja

1627.- Lengyelek ütköztek meg a svédekkel Oliwa mellett. A lengyelek győzelmével Gdanszk felszabadult a svéd blokád és a tervezett megszállás alól.
9.
A csata lefolyása (piros-lengyel, kék-svéd)

1798.- Az angolok vívtak csatát a franciák ellen az egyiptomi Abukir közelében. Az angolok győzelmével, kudarcot vallott a franciák Egyiptom megszerzésére és az angolok Indiából való kiverésére vonatkozó terve. 
10.
Hadmozdulatok a nílusi csatában
(piros-britek, kék-franciák)
1805 Trafalgár
A sorhajók legnagyobb összecsapására azután került sor, amikor 1803 nyarán Anglia és Franciaország között kitört a háború. Napóleonnak nem volt nagyobb gondja annál, miképp támadhatná meg Angliát. E célból Boulogneban, a csatorna mellett, állandó tábort állított, ahonnét sok apró hajó felhasználásával az első kedvező alkalomra várt, hogy seregeivel átkelhessen.  A francia és a spanyol hajóhadaknak Nyugat-Indiába kellett egyesülniük és onnét visszafelé jövet hirtelen megtámadni a csatornán őrködő angol hajóhadat. "Angliának vége, ha csak tizenkét óráig uralkodnak a csatornán." mondta a császár. A visszatérés szerencsésen sikerült, de a francia parancsnok, Villeneuve admirális félve angol kollégájától, Nelsontól, nem rontott a csatornának, hanem egy spanyol kikötőben, Ferrolban várta a kedvező időt, és így elszalasztotta az egyedüli alkalmas időpontot (1805. augusztus). Nelson közeledtére még tovább vonult vissza délre és Cádiz közelében a Trafalgár hegyfoknál kénytelen  volt elfogadni a csatát. 
11.
A flották helyzete 1805.október 21.-én déli 12 órakor
(piros-angolok,  lila-franciák és spanyolok)

Ebben a borzasztó ütközetben, az angolok tönkre tették a francia és a spanyol flottát, és vele az átkelés reményét (október 21.-én). Nelson, aki jelszóul azt tűzte ki legénységének: "Anglia elvárja, hogy mindenki megtegye a kötelességét", maga is elesett, de a franciák önbizalma elveszett, és többé még csak kísérletet sem tettek az angol tengeri hegemónia megdöntésére.

1916.május.31. és junius.1.
A skagerraki (jütlandi) csata volt az első világháború legnagyobb tengeri csatája a britek és a németek között. Ez számít továbbá a hadtörténet legnagyobb tengeri csatájának, melyet csatahajók vívtak meg.
12.
Jütlandi (Skagerraki) csata (1916)
kék-brit, piros-német
1941.december.7.
A Pearl Harbori támadás a Nagumo Csúicsi tengernagy vezette japán flotta rajtaütése  volt, az Egyesült Államok haditengerészetének Hawaii-szigeteken lévő Pearl Harbor-i támaszpontján, 1941.december.7.-én. A japán repülőgép-hordozókról indított repülőgépek több hullámban támadva számos, a kikötőben horgonyzó hadihajót elsüllyesztettek vagy megrongáltak.
Ezzel a támadással vette kezdetét a II. világháború a Csendes-óceánon.
13.
Pearl Harbor elleni támadás (1941)
1944
A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt 1944.július.6.-án, amelynek révén a szövetséges csapatok hídfőállásokat foglaltak el a Német Birodalom által megszállt Franciaország normandiai partszakaszán, Caen közelében.
14.
A normandiai partraszállás (1944)
1944
A Leyte-öbölbeli csata, 1944.október.23-26. a világtörténelem legnagyobb tengeri  ütközete. A  Japán haditengerészet gigantikus tengeri hadműveletben, mindent egy lapra téve fel, próbálta meg elhárítani a Fülöp-szigeteken, október.20.-án megindult amerikai partraszállást. A japán flotta súlyos vereséget szenvedett, elvesztette hajóinak színe-javát.
15.
Japán repülőgép-hordozók légitámadás alatt 1944.október.25.-én.
Balra a Zuikaku, jobbra a Zuihó
Forrásmunkák:
Marjai Imre: Hajómodellezés
Marjai Imre Pataky Dénes A hajó története
Dr. Balogh Tamás: A hajózás története /Tabló  sorozat/
Robin Hanbury-Tenison: Hetven felfedező utazás földön, vízen, levegőben
Marjai Imre: Nagy hajóskönyv
Marjai Imre: Felfedezések Könyve
Stefan Gulas Dusan Lescinsky: A vitorlás hajók története
Marjai Imre: Nagy kalózkönyv
Arnold Kludas: Hajók
Franco Giorgetti: Vitorlás hajók
Tony Gibson: Hajók enciklopédiája
Marjai Imre: Készítsünk hajómodellt
Tóth Kálmán: Vitorlázás

Képjegyzék, felhasznált képek forrásai:

1.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/11/Seev%C3%B6lker.jpg
2.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/
Kaulbach%2C_Wilhelm_von_-_Die_Seeschlacht_bei_Salamis_-_1868.JPG/1024px-Kaulbach%2C_Wilhelm_von_-_Die_Seeschlacht_bei_Salamis_-_1868.JPG
3.kép: http://tortenelemcikkek.hu/sites/default/files/2.03punok_csapohid.jpg
4.kép: http://tortenelemcikkek.hu/sites/default/files/2.01punok.jpg
5.kép: http://www.romaikor.hu/pic.php?i=1827&l=4
6.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Battle_of_Actium-hu.svg/800px-Battle_of_Actium-hu.svg.png
7.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Plan_of_the
_Battle_of_Lepanto.png/800px-Plan_of_the_Battle_of_Lepanto.png
8.kép: https://i.pinimg.com/564x/52/ef/4c/52ef4cc0d38ca633af981d4b34ebe7db.jpg
9.kép: https://s.twojahistoria.pl/uploads/2017/10/bitwa-pod-oliwa-1627-600x447.jpg
10.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/
Map_Battle_of_the_Nile_1798-hu.svg/800px-Map_Battle_of_the_Nile_
1798-hu.svg.png
11.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/
Trafalgar_1200hr.svg/800px-Trafalgar_1200hr.svg.png
12.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Map_
of_the_Battle_of_Jutland%2C_1916.svg/320pxMap_of_the_Battle_of_Jutland%2C_
1916.svg.png
13.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Attack_on_Pearl
_Harbor_Japanese_planes_view.jpg/250pxAttack_on_Pearl_Harbor_Japanese_planes
_view.jpg
14.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/NormandySupply   
_edit.jpg/800px-NormandySupply_edit.jpg
15.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Zuikaku_at_Cape
_Engano.jpg/250px-Zuikaku_at_Cape_Engano.jpg

Címkék:
csatái, ütközetei, gályák, vitorlások, csatahajók, hajó, makett, nílus-delta, csata, ütközet, pun, karthágó, octavianus, antonius, szent liga, lepanto, armada, nílusi csata, brit, trafalgár, jütlandi, pearl harbor, normandiai, leyte,  

Fa hajómodellek

Kézi készítésű hajómodellek, makettek egyedi igények szerint.

Leonardo da Vinci műszaki elképzelései, makett formájában


Elérhetőség

Susányi Oszkár
Hajómodell készítő mester

2360 Gyál Bocskai u.53.

Telefon: 06-30-096-5950
E-mail:  fahajomodell@gmail.com

Gyorslinkek

Hajómodellek, hajó makettek
Ágyú makettek
Leonardo Da Vinci makettek
 A hajózásról (hajózási tudástár)   
 YouTube videó csatornánk

Fahajómodell - Susányi Oszkár hajómodell készítő mester © 2015   Cím: 2360 Gyál Bocskai u. 53.   Tel: +36 (29) 345-319

FEL