fahajomodell.hu

A balatoni hajózás, fejlődése, története

ókortól a 2000-ig 

Ókor.

A Balatonon ősidők óta jelentős szerepet játszott a halászat, a hajózás,  a hajóépítés. Az első vízi járművet, az egyetlen fatörzsből kivájt bödönhajót, még az ókor elején készítette magának az ember, és a 20. század elejéig ezt használták a balatoni halászok. Az utolsót Szabó János készítette 1897-ben, Vörsön, ott volt a bödönhajó gyártás központja. A nagyobb- /tizenkét méternél hosszabb/ - bödönhajókon katonai csapatokat szállítottak, többek között magyar csapatokat a törökök ellen, Fonyód várának ostrománál. 

Később gerendákkal összefogtak két kisebbet, és megszületett a "kettős hajó" a katamarán őse.

1.

Bödönhajó a Balatonon

1500-as évek

A magyar naszád az 1500-1600-as években a belvízi hajózás legelterjedtebb típusaként működött. Elsődleges alkalmazási területe a hadászat, és a végvári csapatok szállítása volt a Dunán és a Balatonon. 

2.

Magyar naszád 16. 17. század

Ez időben gyakori volt a török támadás. Az északi parton elhelyezkedő végvárak, (mint Szigliget, és Tihany), ezeknek a nagyszerű alkotásoknak köszönhették megmaradásukat. 

A várvédők időnként megelőző csapásokat mértek a déli parton álló (Sió)Fok török erődítés ellen, amely vízen és a szárazföldön egyaránt portyázó, fosztogató török katonák bázisa volt. Minden ilyen 8-10, de akár 60-80 km-es utat fegyverzettel, élelemmel és egyes esetekben lovakkal megrakodva tették meg a naszádok. A Rákóczi szabadságharc végéig, ez a hajótípus volt a legmegbízhatóbb és legkedveltebb szállítóeszköz a régióban.

1663 

Evija Cselebi török utazó 1663-ban arról számol be, hogy a Balatonon negyven-ötven hajó szállított rendszeresen utasokat és árut.

18. század

Az átkelést egyik partról a másikra fadereglyékkel oldották meg, amit evezővel, vagy vitorlával hajtottak.

3.

Dereglye 1750 körül

1753 

Festetics György 1753.-ban, holland hajóácsokkal építtette meg a Balaton első nagy vitorlását, a Christoph nevű gályát. A só-hajó, vagyis a só szállító gálya szélcsend idején evezővel is haladhatott. Balatonkeneséről szállított sót Keszthelyre, visszafelé pedig fát, bort, és egyéb terméket vitt.

4.

Kristóf só szállító gálya (1753)

1797 

A legnagyobb balatoni vitorlás, a Főnix, Bori Antal irányításával épült. 1797. július 15.-én került vízre. Hossza: 30 m, szélessége: 5,5 m. Kétárbocos, 16 evezős hajó volt. Nem csak teherszállításra, hanem személyszállításra is használták, fedélzetén ünnepségeket, vendégségeket tartottak.

5.

Főnix gálya (1797)

A Festetics család sorra építteti a hajókat:

6.

László, Pali, Szolgája, Főnix, Stella, Bori Antal, Fecske Juditta 

1801

1801. április 10.-én bocsátották vízre a László nevű révészhajót, mely Festetics Lászlóról kapta a nevét, aki később a Balaton első sportvitorlázója lett, "ügyesen és nagy gyakorlattal kormányzott". 

7.

László révészhajó (1801)

1807

1807-re készült el a Stella nevű egyárbocos 10 evezős sétahajó, a fedélzet hátsó részén sátorral. 1820-ban készült a Josephine sétahajó.

8.

                  A Stella sétahajó (1807)                                  A  Josephine sétahajó (1820) 

Festetics két luxus jachtja a Stella és a Josephine a kor nevezetességének számított, ezen vitte hajókázni a főúri barátait.

1836

A balatoni hajózás reformját már régóta sürgették a lapok és a honatyák, sűrűn hivatkozva John Paget angol utazó éles kritikájára, aki 1836-ban írta a Balatonról:

„Angol embernek nehéz elképzelni, hogy ilyen szép tó teljesen kihasználatlan legyen a kereskedelem és a szórakozás számára. Egyetlen vitorlás kereskedelmi bárkát sem látni rajta. A magyaroknak nincs érzékük a hajózás iránt. Folyóik, tavaik olyanok, mintha befagytak volna.” Kossuth Lajos is vitriolba mártott tollal írta, hogyha a Balaton kicsit nyugatabbra lenne, már nemcsak fecskék röpködnének felette, hanem hajók tucatjai szelnék át. „Mi az isten átka van a nemzeten?”- tette fel a drámai kérdést, és nem alaptalanul. Abban az időben csak néhány halászcsónak ringott a Balatonon, holott a technikai feltételek már adva lettek volna az utasszállító balatoni hajózás megteremtéséhez.

1846 

Széchenyi kezdeményezésére jött létre a Balatoni Gőzhajózási Társaság, és 1846. szeptember 21.-én végre, vízre bocsátották az első menetrend szerint közlekedő, lapátkerekes gőzhajót, a legendás Kisfaludyt, amely Keszthelyről, Keneséről és Alsóőrsről szállította a vendégeket az északi part üdülőhelyeire.

Ez a Balatoni hajózás aranybetűs napja, annak ellenére is, hogy első nekifutásra nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, anyagilag ráfizetéses volt.  

910

            A Kisfaludy gőzös                                      A Kisfaludy Gőzös menetrendje 1847 nyarán

Ezért csak huszonhat év múltán követhette a Balaton második gőzhajója, egyben első csavargőzöse a Balaton, Amely rendszeresen közlekedett Révfülöp, Boglár és Badacsony között.

11.

A Balaton csavaros gőzös

A Balaton gőzös napjainkban múzeumhajóként funkcionál Balatonbogláron.

1897

 A Kishamis a Balaton legidősebb, napjainkban is üzemelő vitorlás hajója.

A Kishamis 1897-ben és 1898-ban indult a klub nagydíjáért folyó versenyen, amelyet a három részvevő közül fölényesen megnyert, viszont a hajót versenytársak híján ettől kezdve, alapvetően családi vitorlázásra használták.

Mindenki elképedve látta 2018 nyarán az összetett 45.helyen (ne feledjük, hogy abból 17 katamarán volt!) befutni az 50. Kékszalag, nemzetközi távolsági vitorlás verseny végén, a Balaton legrégebbi hajóját, a Kishamist a mezőny egyik legidősebb kormányosával, a 80 éves Hreuss Györggyel.

12.

Kishamis vitorlás hajó (1897)

1913.

1913.-ban bocsátották vízre a Jókai csavargőzöst a Balatonon. 1926.-ban a Balatoni Hajózási Rt. újjászervezte a céget. Ezt követően jelentek meg az első dízelmotoros hajók (Csobánc, Szigliget, Csongor, Tünde), és a gőzhajók is új megjelenést kaptak. Ekkor lett a Jókai is feketéből fehérre átfestve. A legrégebben szolgáló hajó a Balatonon (107 év).

13.

Jókai csavargőzös (1926)

1927

1927-ben a Ganz és Tsa. Danubius Gép-,Waggon- és Hajógyár RT. budapesti telephelyén megtervezték és legyártották a Komp I. nevű motoros hajót, melyet darabokban szállítottak le a Balatonig. Balatonfüreden a Balatoni Hajózási Rt. műhelyében állították össze.

Egyszerre 8 személyautó átszállítására volt képes. 110 lóerős motorral rendelkezett.

1944-ben német csapatok elsüllyesztették.

1946-ban kiemelték és üzembe állították.

1958-ban kiszélesítették, így újabb két autó befogadására lett alkalmas.

1966-ban kiselejtezték, eladták a Vasas Sport Klubnak.

A hajó mindkét végén volt hajócsavar és kormánylapát. A hajócsavarok közül alapvetően a hátsó működött. A kormánylapátok közül az elsőt egy stifttel rögzítették indulás előtt.

14.

Komp-1. (1917)

1952

A Beloiannisz utasszállító motorhajó, mely évtizedekig közlekedett a Balatonon, és ezáltal az egyik legismertebb hajó 1952-ben épült a Balatonfüredi Hajógyárban Megépítésétől a Szent Miklós 2006-os forgalomba állásáig a legnagyobb balatoni személyszállító hajó volt, sokáig tartották a flotta "zászlóshajójának" is. 2003 óta nem közlekedik. Felújítás alatt áll.

15.

Beloiannisz

1960

A 301-es sorozatú vízibuszcsalád tagjai a váci hajógyárban készültek alumínium hajótesttel 1956-1960 között. A gyártásuk óta eltelt hatvan év alatt összesen kilenc hajó teljesített szolgálatot a Balatonon. Napjainkra mindössze két példány maradt belőlük a Balatonon (Akali, Almádi)

16.

Almádi (1960)

2015

2015-ben megépítették a Kisfaludy gőzös korhű mását. 

Jelenleg az egyetlen lapátkerekes gőzhajó a Balatonon. 

(Az elsőt Széchenyi kezdeményezésére építették és 1846. szeptember. 21.-én bocsátották vízre.)

17.

Kisfaludy (korhű mása) 2015

 

Forrásmunkák:

https://lifemagazin.reblog.hu/balatoni-idoutazas-tiberiusszal-szechenyivel-es-otvos-csopivel

https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/festetics_hajok_a_balatonon_a_18_19_szazad_

fordulojan

https://likebalaton.hu/telepules/balaton/hireink/kishamis-a-hosies-matuzsalem-58768/

 

 

 https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/kozlekedes/kozlekedesi-alapismeretek/a-hajozas-fejlodese/karakk   

  

 

Képjegyzék, felhasznált képek forrásai:

---