Egész csajka evezős, vitorlás hajó története
Az egész csajka története:
Mária Terézia uralkodása alatt egyesítették a Császári Armadát és a Királyi Duna Flottát.
A hajóállományban a Duna-fregattok mellett tovább éltek a továbbfejlesztett naszádok, amelyeket, már az orosz csajka (sirály) szóval jelöltek, ugyanis a törökök a doni kozákoknál hasonló kicsi és fürge hajókkal találkoztak, amelyeket aztán a magyar hajókra átörökítettek. A csajkát sokszor sajkának is nevezik, ez azonban téves: hazai jogszabályaink ugyanis az intézmény fennállásáig mindig csajkáról beszélnek.
A vitorlával és evezőkkel ellátott csajkákat, melyek ágyúkkal is fel voltak szerelve, a hajdani osztrák-magyar határőr vidéken, a folyamhatárok őrzésére és megvédésére használták. 1747-ben Titelben csajkás zászlóaljat állítottak fel.
Többféle változatuk ismeretes. A fél csajka, a hosszmérete 15 méter körül mozgott, és egy latin vitorlával rendelkezett. Az egész csajka, a hosszmérete 25-29 méter között mozgott, és egy vagy két latin vitorlával volt felszerelve. A kettős csajka kb. 29 méter hosszúságú volt, és két keresztvitorlával rendelkezett.
A hajók fedélzet feletti oldalait, csuklópántok segítségével, két fokozatban, szakaszosan ledönthetőre építették. A magasított oldalak elsősorban a gyalogsági tűzfegyverek ellen védték a hajó legénységét. Az oldalfal felső részét ledöntve, akár térdelő testhelyzetben is tudtak tüzelni a katonák az ellenségre. Az evezők bevonása után, az alsó palánkok ledöntésével, jelentősen megkönnyítették a partra szállást, vagy esetlegesen az ellenséges hajóra történő árjutást.
Forrás: Dr. Balogh Tamás: Hajózni szükséges!
A hajómodell méretaránya: 1:50
hossza: 75 cm
szélessége: 36 cm
magassága: 29 cm
A hajómakettet a Monostori Erőd Hajózástörténeti Múzeuma részére készítettem.
Képgaléria a hajó makettról:
