Jelentősebb tengeri csaták
A gályák, vitorlások, csatahajók jelentősebb
tengeri ütközetei, csatái 2000.-ig
I.e. 1190 Az egyiptomiak ütköztek meg a "tengeri népekkel" (filiszteusok, akhájok, danaok) Peluszion mellett, Port Said közelében. Az egyiptomiak győzelmével végződött. Ezzel az egyiptomi kultúra megmenekült a kalózpusztítástól. Ez azonban már az egyiptomi tengerészet alkonya volt. Az i.e. 1200-as évektől más népek uralták a hajózási útvonalakat a Földközi-tengeren.
1.
Nílus-delta csata az egyiptomiak és a tengeri népek között.
I.e.480.
A görögök vívtak csatát a perzsákkal Szalamisznál. Az ütközetben biremisek, trierák és pentekontérák vettek részt, amely a görögök győzelmével végződött. Ezzel Európa megmenekült az ázsiai veszélytől.
2.
A szalamiszi csata (i.e. 480)
i.e. 264-261.- első pun háború
Róma és Karthágó között folyt, Szicília birtoklásáért. A Földközi-tengeren, Szicíliában, és Észak-Afrikában zajlottak a csaták, tengeren és szárazföldön egyaránt. A tengeri ütközet Milazzo, Messina közelében zajlott i.e.260.-ban, biremisek és triemisek részvételével. Római győzelemmel végződött.
A békekötéskor Karthágónak át kellett adnia Szicíliát, valamint nagy összegű hadisarc fizetését kellett vállalnia a Római Köztársaság részére.
3.
A római csapóhíd működése a tengeri ütközet alkalmával.(i.e.260)
i.e. 218-201. második pun háború
Oka: Karthágó vissza akarta állítani nagyhatalmi státuszát és revánsot akart venni Rómával szemben.
i.e. 202.-ben az észak-afrikai Zamánál Hannibál serege súlyos vereséget szenvedett.
4.
A második pun háború.
i.e. 201.-ben Karthágó megalázó békét volt kötni Rómával: elvesztette tengerentúli birtokait (Hispánia), nem viselhetett háborút Észak-Afrikában a római szenátus beleegyezése nélkül, hatalmas hadisarc megfizetésére kötelezték, és a hadiflottát ki kellett szolgáltatnia a rómaiaknak.
i.e. 149-146 harmadik pun háború
A harmadik pun háborút a Karthágónak a békés időszakban elért gazdasági megújulására féltékeny Róma indította. A numidiai király, hódító törekvéseit a karthágóiak fegyveres erővel hárította el. Ezt Róma az i.e.201.-ben kötött béke megszegésének tüntette fel.
5.
Karthágó ostroma (i.e.146)
A Rómaiak i.e.149.-ben partra szálltak Észak-Afrikában, és ostrom alá vették Karthágót.
Két évig tartó ostrom után, i.e. 147-ben ifjabb Scipio lett az ostromló sereg parancsnoka. Körülzárta a várost, mely az éhezés miatt, végül i.e.146-ban arra kényszerült, hogy megadja magát. A várost a rómaiak lerombolták, a túlélőket eladták rabszolgának.
Karthago megszűnt létezni.
i.e.31. Octavianus ütközött meg Antoniussal Actium mellett. Triemisekkel, biremisekkel, liburnákkal folyt a csata, amely Octavianus győzelmével végződött. Ezzel fennmaradt a Római Birodalom egysége.
6.
A flották elhelyezkedése
(piros-Octavianus, lila-Antonius)
1571. Lepantói ütközet
A lepantói ütközetben (1571. október.7.) játszottak utoljára döntő szerepet a gályák és a galeaszok, ahol még mindkét fél hajóhada kizárólag evezős hajókból állt. A nyugati Keresztény Liga tengeri flottájában 12 galeasz alkotta az elővédet, és döntő szerepük volt a győzelemben. Európa megmenekült a törökök tengeri inváziójától. A csatában Miguel de Cervantes is részt vett, aki három különálló sebet kapott, kettőt a mellkasába, és még egyet, amely a bal karját használhatatlanná tette. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy később megírja világhírű regényét a "Don Quijote"-t, amelyet gyakran emlegetnek úgy, mint az első modern regényt.
7.
A flották elhelyezkedése és mozgása
(piros-keresztények, kékek törökök)
1588 - a (le) Győzhetetlen Armada
II. Fülöp 142 hajót számláló Győzhetetlen Armadájának 20 egységből álló magját is gallionok alkották. Az uralkodónak az volt a célkitűzése, hogy egy döntő ütközetben elvegye az angol, a francia és a holland kalózoknak és e népek uralkodóinak kedvét, attól, hogy beavatkozzanak a spanyolok amerikai érdekeltségébe, illetve az armadával próbált igényt szerezni angliai trónigényének.
A hatalmas flotta azonban kudarcot vallott. Ennek oka egyrészt az irányításban, másrészt a flotta vegyes összetételében rejlett. Az Armada parancsnokát, a máskülönben jólelkű és lelkiismeretes, de a tengerhez és a hajókhoz egyáltalán nem értő Medina Sidonia herceget, kérése ellenére közvetlenül az indulás előtt nevezte ki a rátermett Santa Cruz márki halála után. II. Fülöp semmilyen önállóságot nem adott neki. Az egész vállalkozás során futárhajókkal kézbesített levelekkel próbálta irányítani a hadműveletet, ami teljes képtelenség volt. Ráadásul a haditervnek kezdettől fogva volt egy gyenge pontja: Az Armadának Spanyol-Németalföld (a mai Hollandia) területéről nagy létszámú inváziós hadsereget kellett a fedélzetre venni és átszállítani Angliába.
Ez csak akkor sikerülhetett, ha az Armada már az oda úton elfoglal egy angliai szigetet, vagy kikötőt, hídfőállásnak, vagy legalábbis legyőzi az angol flottát.
A Royal Navy (az angol Királyi Haditengerészet) azonban sokkal előnyösebb összetételű volt az Armadánál. Igaz, hogy csak 34 hajóval (ennyi tartozott a haditengerészet kötelékébe, a többi kereskedelmi, parti és halászhajókból sorozták be) rendelkezett, de azok mind egységes tervek alapján épített vadonatúj galleonok voltak.
Az angol galleonok valamivel kisebbek, de sokkal gyorsabbak és fordulékonyabbak voltak a spanyol galleonoknál és kezdettől arra tervezték őket, hogy ágyúikkal harcoljanak. A spanyolok még hittek a tengerészgyalogság erejében, ezért hajóik fedélzetén számos gyalogos katona szolgált.
Az angolok azonban nem engedték magukhoz olyan közel a spanyolokat, hogy a katonaság átszállhasson a hajóra.
A spanyol flottában ráadásul nagyon sok hajótípus volt, galleonok, gályák, galeaszok és különböző szállítóhajók, kokkák és urcák lassították a flottát, ráadásul folyamatosan meg kellett védeni őket.
Ezt a spanyolok holdsarló formájú alakzattal biztosították, amelyben a legerősebb hajók a galleonok voltak kívül, a védelemre szolgáló hajók pedig belül.
Amíg tartani tudták az alakzatot az angoloknak semmi esélyük nem volt ellenük.
Az Armada 1588. július 19.-én ért az angol partok elé, és anélkül, haladt végig a La-Manche csatornán, hogy megpróbált volna támaszpontot foglalni magának. Ez később végzetesnek bizonyult, mert abban az évszakban a csatornán folyamatosan egy irányba fúj a szél, vagyis a spanyolok nem tudtak visszafordulni.
Az angol hajók kisebb rajtaütésekkel próbálták szétzilálni az Armada szoros alakzatát, eredménytelenül.
Az Armada július 27.-én elérte Calaist, ahol az inváziós hadsereget kellett volna behajózni. A sereg azonban nem volt sehol, az Armada pedig kint vesztegelt a kikötő előtt, várva az érkezésükre.
Az angolok kihasználták a lehetőséget és éjjel gyújtóhajókat küldtek a horgonyzó spanyol hajók közé. Azok kétségbeesetten próbáltak elmenekülni, a lángoló hajók útjából, ezért még a horgonyaikat is levágták.
A feszes alakzat felbomlott. Az elmenekült spanyol hajók másnap reggel megpróbálták felvenni az eredeti alakzat kicsinyített mását, de ez már nem segített: a granvelines-i ütközetben az angol hajók egyesével elbántak velük.
Az Armada maradéka megpróbált hazajutni Spanyolországba. A La Manche csatornára azonban a széljárás - és a lesben álló angol hajók - miatt nem tudtak visszatérni, ezért csak egyetlen lehetőségük maradt: megkerülni Angliát, Skóciát és Írországot. Az Armada ekkor - a spanyolok számára ismeretlen vizeken - vesztette a legtöbb hajót. a kíméletlen időjárásban egyre-másra semmisültek meg, a nyílt óceáni hajózásra sokszor alkalmatlan hajók (mint például a gályák és a galeaszok).
Forrás: Dr. Balogh Tamás: A hajózás története (tabló sorozat)
A szerencsés kimenetel örömére Erzsébet királynő emlékérmet veretett, amely a viharban elpusztuló Armadát ábrázolta, ezzel a felirattal: "Rájuk fújt az Isten és szétszórta őket."
A fenti ütközetben az angol flottát Howard of Effingham (az Ark Royal zászlóshajón) és Francis Drake (a Revenge-en) admirális vezetése alatt álló 197 vitorlás alkotta, mintegy 2000 ágyúval. Közülük csak 34 tartozott a Royal Navy (Királyi Hadiflotta) kötelékébe, a többit nagy sietséggel kereskedelmi, parti és halászhajókból sorozták be.
8.
Az Armada útja
1627.- Lengyelek ütköztek meg a svédekkel Oliwa mellett. A lengyelek győzelmével Gdanszk felszabadult a svéd blokád és a tervezett megszállás alól.
9.
A csata lefolyása (piros-lengyel, kék-svéd)
1798.- Az angolok vívtak csatát a franciák ellen az egyiptomi Abukir közelében. Az angolok győzelmével, kudarcot vallott a franciák Egyiptom megszerzésére és az angolok Indiából való kiverésére vonatkozó terve.
10.
Hadmozdulatok a nílusi csatában
(piros-britek, kék-franciák)
1805 Trafalgár
A sorhajók legnagyobb összecsapására azután került sor, amikor 1803 nyarán Anglia és Franciaország között kitört a háború. Napóleonnak nem volt nagyobb gondja annál, miképp támadhatná meg Angliát. E célból Boulogneban, a csatorna mellett, állandó tábort állított, ahonnét sok apró hajó felhasználásával az első kedvező alkalomra várt, hogy seregeivel átkelhessen. A francia és a spanyol hajóhadaknak Nyugat-Indiába kellett egyesülniük és onnét visszafelé jövet hirtelen megtámadni a csatornán őrködő angol hajóhadat. "Angliának vége, ha csak tizenkét óráig uralkodnak a csatornán." mondta a császár. A visszatérés szerencsésen sikerült, de a francia parancsnok, Villeneuve admirális félve angol kollégájától, Nelsontól, nem rontott a csatornának, hanem egy spanyol kikötőben, Ferrolban várta a kedvező időt, és így elszalasztotta az egyedüli alkalmas időpontot (1805. augusztus). Nelson közeledtére még tovább vonult vissza délre és Cádiz közelében a Trafalgár hegyfoknál kénytelen volt elfogadni a csatát.
11.
A flották helyzete 1805.október 21.-én déli 12 órakor
(piros-angolok, lila-franciák és spanyolok)
Ebben a borzasztó ütközetben, az angolok tönkre tették a francia és a spanyol flottát, és vele az átkelés reményét (október 21.-én). Nelson, aki jelszóul azt tűzte ki legénységének: "Anglia elvárja, hogy mindenki megtegye a kötelességét", maga is elesett, de a franciák önbizalma elveszett, és többé még csak kísérletet sem tettek az angol tengeri hegemónia megdöntésére.
1916.május.31. és junius.1.
A skagerraki (jütlandi) csata volt az első világháború legnagyobb tengeri csatája a britek és a németek között. Ez számít továbbá a hadtörténet legnagyobb tengeri csatájának, melyet csatahajók vívtak meg.
12.
Jütlandi (Skagerraki) csata (1916)
kék-brit, piros-német
1941.december.7.
A Pearl Harbori támadás a Nagumo Csúicsi tengernagy vezette japán flotta rajtaütése volt, az Egyesült Államok haditengerészetének Hawaii-szigeteken lévő Pearl Harbor-i támaszpontján, 1941.december.7.-én. A japán repülőgép-hordozókról indított repülőgépek több hullámban támadva számos, a kikötőben horgonyzó hadihajót elsüllyesztettek vagy megrongáltak.
Ezzel a támadással vette kezdetét a II. világháború a Csendes-óceánon.
13.
Pearl Harbor elleni támadás (1941)
1944
A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt 1944.július.6.-án, amelynek révén a szövetséges csapatok hídfőállásokat foglaltak el a Német Birodalom által megszállt Franciaország normandiai partszakaszán, Caen közelében.
14.
A normandiai partraszállás (1944)
1944
A Leyte-öbölbeli csata, 1944.október.23-26. a világtörténelem legnagyobb tengeri ütközete. A Japán haditengerészet gigantikus tengeri hadműveletben, mindent egy lapra téve fel, próbálta meg elhárítani a Fülöp-szigeteken, október.20.-án megindult amerikai partraszállást. A japán flotta súlyos vereséget szenvedett, elvesztette hajóinak színe-javát.
15.
Japán repülőgép-hordozók légitámadás alatt 1944.október.25.-én.
Balra a Zuikaku, jobbra a Zuihó
Forrásmunkák:
Marjai Imre: Hajómodellezés
Marjai Imre Pataky Dénes A hajó története
Dr. Balogh Tamás: A hajózás története /Tabló sorozat/
Robin Hanbury-Tenison: Hetven felfedező utazás földön, vízen, levegőben
Marjai Imre: Nagy hajóskönyv
Marjai Imre: Felfedezések Könyve
Stefan Gulas Dusan Lescinsky: A vitorlás hajók története
Marjai Imre: Nagy kalózkönyv
Arnold Kludas: Hajók
Franco Giorgetti: Vitorlás hajók
Tony Gibson: Hajók enciklopédiája
Marjai Imre: Készítsünk hajómodellt
Tóth Kálmán: Vitorlázás
Képjegyzék, felhasznált képek forrásai:
1.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/11/Seev%C3%B6lker.jpg
2.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/
Kaulbach%2C_Wilhelm_von_-_Die_Seeschlacht_bei_Salamis_-_1868.JPG/1024px-Kaulbach%2C_Wilhelm_von_-_Die_Seeschlacht_bei_Salamis_-_1868.JPG
3.kép: http://tortenelemcikkek.hu/sites/default/files/2.03punok_csapohid.jpg
4.kép: http://tortenelemcikkek.hu/sites/default/files/2.01punok.jpg
5.kép: http://www.romaikor.hu/pic.php?i=1827&l=4
6.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Battle_of_Actium-hu.svg/800px-Battle_of_Actium-hu.svg.png
7.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Plan_of_the
_Battle_of_Lepanto.png/800px-Plan_of_the_Battle_of_Lepanto.png
8.kép: https://i.pinimg.com/564x/52/ef/4c/52ef4cc0d38ca633af981d4b34ebe7db.jpg
9.kép: https://s.twojahistoria.pl/uploads/2017/10/bitwa-pod-oliwa-1627-600x447.jpg
10.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/
Map_Battle_of_the_Nile_1798-hu.svg/800px-Map_Battle_of_the_Nile_
1798-hu.svg.png
11.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/
Trafalgar_1200hr.svg/800px-Trafalgar_1200hr.svg.png
12.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Map_
of_the_Battle_of_Jutland%2C_1916.svg/320pxMap_of_the_Battle_of_Jutland%2C_
1916.svg.png
13.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Attack_on_Pearl
_Harbor_Japanese_planes_view.jpg/250pxAttack_on_Pearl_Harbor_Japanese_planes
_view.jpg
14.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/NormandySupply
_edit.jpg/800px-NormandySupply_edit.jpg
15.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Zuikaku_at_Cape
_Engano.jpg/250px-Zuikaku_at_Cape_Engano.jpg
Címkék:
csatái, ütközetei, gályák, vitorlások, csatahajók, hajó, makett, nílus-delta, csata, ütközet, pun, karthágó, octavianus, antonius, szent liga, lepanto, armada, nílusi csata, brit, trafalgár, jütlandi, pearl harbor, normandiai, leyte,
