A hajózás fejlődése 476-1500-ig
Az egyetemes hajózás fejlődése
Történelmi áttekintés a hajózás fejlődéséről (476 - 1500-ig)
5. század Kína- Dzsunka
A kínai dzsunkák az i.sz. 5.-6. században jelentek meg a nyílt tengeren. A mai dzsunkák kevés eltérést mutatnak. A dzsunka alakja a kezdetektől a helyi körülményekhez idomult. A Jangcétól északra a lapos fenekű, széles orrú, szögletesebb formájú dzsunka alakult ki. A Jangcétól délre a hegyes orrú, mély járású változat honosodott meg. A bambusz rudakkal merevített vitorla könnyen kezelhető volt.
A képre kattintva, megtekintheti a hajóról az általam készített hajómodellt
1.
Kínai dzsunka
Reffelésük egyszerű: a vitorlafelületet úgy csökkentik, hogy fokozatosan lejjebb engedik. Alul a fölösleges rész harmonikaszerűen összecsukódik, amit két T alakú bakhoz lekötnek.
6.-7. század Földközi-tenger
A Földközi-tenger egyik fő hadihajótípusa, a gálya maradt, egészen a 18. századig.
A bizánci császárok a 6.-7. században gyors könnyű hadihajókból építettek flottát. A drómonok a két evezősoros biremisekből keletkeztek, s elődjükhöz hasonlóan 50-80 evezővel rendelkeztek. A hajóorrban és a tatnál magasított fedélzetet képeztek ki, ahonnan hajítógépek segítségével nyilakat, köveket, de legfőképpen görögtüzet - olajban feloldott szurkot, kén- és salétromsav keveréket - szórtak az ellenségre.
2.
Bizánci drómon (6.-7.század)
Az utóbbiaknak köszönhetően nem közelről, a lékelő döfőorr segítségével, hanem messziről harcoltak. Korszakuk a 11. század körül, a gályák újbóli megjelenésével véget ért.
8. század Földközi-tenger
A kor másik legelterjedtebb hajótípusa a nagy latin hajó, amely az ókori római kereskedőhajót váltotta fel a 8. században. 25 méter hosszú és 7 méter széles volt. Két árboccal készült, az elsőn, melynek latinvitorlájának a magassága a 23 métert is elérte, megdöntötték a hajó orra felé. Az alig kisebb második árbocot a hajó közepén állítottak fel, szintén latin vitorlát viselt.
3.
Nagy latin hajó
A hajótatra kis, oszlopokon álló felépítmény került, hasonló ahhoz, amilyet a későbbiekben az északi nef hordott. A latin vitorlázatot az európaiak az araboktól vették át, és rövid időn belül a gályákat is ezzel látták el. Ezen a hajón még evezőkormányt használtak a tat mindkét oldalán.
A 7.-8. században, valószínűleg a drómonokból kis hadivitorlás fejlődött ki a chebek. Három árbocán latin vitorlát hordott.
4.
Chebek
Kezdetben 30-40 evezőt is alkalmaztak rajta, de ezeket csak szélcsend idején használták. A tatfelépítmény hátul erősen kinyúlt a törzs mögé és csapott végződésű volt.
8-11. század vikingek
A vikingek legdicsőségesebb korszaka a 8.-11. századra esik. A viking hajók fokozatosan fejlődtek ki a mai Svédország, Norvégia és Dánia területén élt ősi törzsek egyszerűbb hajóiból. Hadihajóik a 40-50 m hosszú langskipok, mindkét oldalukon 20-40 evezővel ellátott, egyetlen, középen felállított árbocukon nagy keresztvitorlát hordozó evezősök voltak. A hajók végei mutatós ívben hajlottak, illetve csigaszerű, gyakran pedig faragott alakokkal díszítették őket. Orrdíszeik szerint a langskipok lehettek sárkány, vagy kígyófejűek (drakkarok és snekkarok). Általában a sárkányfejűek voltak a nagyobbak. A viking hajókon a palánkokat zsindelyszerűen rakták fel (klinker palánkozás). Eleinte a palánkokat vékony kötéllel "varrták" össze, majd a 9. századtól a palánkokat már kovácsolt vasszegekkel erősítették egymáshoz.
A vikingek 10 csomós (18,52 km/h) sebességet is elértek hajóikkal. A vikingek akárcsak a föníciaiak, a hadicélú hosszúhajóktól (langskip) megkülönböztették a kereskedelmi célú kerekhajókat (knar). Utóbbiak evezővel nem rendelkeztek, csak vitorlával.
A vikingek 860 körül eljutottak Izlandra. 875-ben Grönlandon szálltak partra. 986-ban innen indult el Bjarni Herjulfson, hogy a nagy sziget más részén új gyarmatot alapítson. De a vihar nyugat felé sodorta a hajóját. Így a viking hajós - akarva, nem akarva - társaival együtt elsőként pillantotta meg Amerika távoli partjait. De nem kötött ki, visszafordult. De az ismeretlen föld felkeltette a vikingek kíváncsiságát. 1001.-ben a grönlandi települések alapítójának fia, Leif, 34 társával áthajózott a Bjarni által felfedezett földre, és dél felé haladva Labrador és Boston közötti partrészen keresett letelepedésre alkalmas helyet. Példájukat sokan követték, de az expedíciók, elsősorban a nagy távolság miatt, gyorsan elapadtak. Ez történt Grönlanddal is. John Davis angol utazó 1585-ben újra felfedezte a nagy szigetet, de régi településnek nyomát sem találta.
Más viking csoportok, a svédek(más néven varégok vagy vajgárok) kelet felé hatoltak. Hajóik feltűntek a Volgán, a Dnyeper folyón és a Fekete-tengeren. 860-ban már Bizáncot is ostrom alá vették. 962-ben egy csapat varég, élükön Rurik herceggel, megalapította Novgorodot.
5.
Viking "sárkány" hajó
A 10. század elején a francia területeket ért sorozatos vikingtámadásokat követően III. Károly, francia király földet kínált a békéért cserébe Franciaország északi részén. A franciák normannoknak (északi embereknek) hívták őket, földjüket pedig Normandiának.
Hercegségüket támaszpontnak használva, a normann nemesség új irányokba terjeszkedett. 1060-ban a normann seregek kiűzték Szicíliából az addig hatalmon lévő arabokat, és a vezérük, Roger saját királyságot alapított. (1096 júniusában az ő lányát Busillát vette feleségül Kálmán királyunk, hogy biztosítsa a maga számára Roger hajóit, akitől kölcsön is kapott 13 gályát, amelyekkel sikeresen harcolt Velence ellen).
Hat évvel később Vilmos herceg tartotta a kezében a hatalmat Normandiában. A becsvágyó viking ivadék Anglia trónjára áhítozott. Több mint 3000 hajóból álló hatalmas flottát építtetett és mikor kedvező szelet kapott, megindult Anglia partjai felé. Ekkor már a viking, illetve normann hajók kizárólag vitorlával haladtak. 1066.október 14.-én Hastings mellett dőlt el a brit sziget sorsa. Vilmos, akit ezután "Hódító"-nak neveztek, elfoglalta az ütközetben elesett Harold király trónját. A partraszállásról és az 1066-os hastingsi ütközetről a hetven méter hosszú bayeuxi kárpit mesél, amely bemutatja a kor hagyományos normann hajóit is. (Szerepel rajta a Halley-üstökös is, amely abban az időben ért a legközelebb a Naphoz - az üstökös első ábrázolása).
6.
7.
Osebergi viking hajó lelet (8.sz.vége) Gokstadi viking hajó lelet (9.sz. második fele)
Ezek a járművek a legénységükkel együtt 80-100 embert is befogadhattak,
12. század Földközi-tenger-iránytű
Az iránytű, illetve a térképek használatának kezdete a Földközi-tengeren.
12.-13. század Észak-Európa
1241- A kereskedelmi utak lebonyolítására társult kereskedők csoportjának, a Hansa-nak a megalakulása. Lübeck és Hamburg szövetségre lépésével indult. A későbbiekben több város és ország csatlakozott a szövetséghez. "Becsületesség és szavahihetőség"- így hangzott a Hansa legszentebb szabálya. Aki csak egyszer is megszegte a szavát azt kiközösítették. A vezető szerepet a lübecki tanács töltötte be, jóllehet nem elöljáróként, hanem inkább "első az egyenlők között"-i minőségben.
A Hanza-szövetség 1669-ig működött.
Észak-Európa hajótípusa lényegében a viking hajók távoli rokona volt. Első típusuk a 12.-13. században kialakult nef volt.
8.
Nef (kezdetben kormányevezős)
Egy fedélzete és alatta zárt raktere volt, evezőket azonban nem viselt. Eredetileg nem voltak felépítményei sem, a 13. századtól azonban az orrban és a taton, egy-egy gerendapilléren nyugvó, ácsolt emelvényt kaptak, amelyek különösen megfeleltek a harcászati céloknak. Az első felépítményen át vezetett az orrárboc, amelyre a horgonyt függesztették. Főárbocán, amelyen már megjelent a kezdetleges árbockosár (őrkosár) egy keresztvitorlát hordott.
1180 k. a fartőre szerelt kormánylapát első ábrázolása a winchesteri katedrális keresztelőmedencéjén (angol nef).
9.
Angol kerekhajó (nef) már kormánylapátos.
Az angol nefekből alakultak ki a német városszövetségben (Hansa) használt koggék. A hajó irányítását 1240 után már a hajófar közepén felfüggesztett kormánylapáttal oldották meg.
Kezdett elterjedni a belülről kifelé építés. Gerincből, bordákból készült vázra készítették el a héjazatot, vagyis a palánkokat. A hajótest a kissé lejtős parton, sólyán készült. A sólyára fektették föl a hajó szerkezetének hosszirányú elemeit, a gerincet és ennek két végén az orr- és fartőkét. A bordákat (bókonyokat), amelyet keresztirányban ácsoltak a gerinchez, több részből állították össze, mert nagy méretük és sajátos alakjuk miatt, nem lehetett őket egy fadarabból kifaragni. Hogy a bordák szilárdságát fokozzák, kettőt-kettőt egymáshoz szegezve emeltek be a gerincen sűrűn egymás mellett kijelölt helyükre. A borda két nyúlványát a fedélzeti keresztgerendák kötötték össze, és az összeillesztéseket könyökfákkal erősítették meg. A bordákat kívül-belül palánkdeszkákkal fedték be. Utána következett a festés (a vízvonal alatt a fúrókagylók ellen, a vízvonal felett gesztenyebarna keverékkel az időjárás ellen, valamint a felépítmények oldalát díszítő festéssel. látták el). Befejezésként elérkezett a vízre bocsátás pillanata. Aztán folytatódott a munka. Hatalmas szál árbocok nőttet ki a fedélzetből, elkészültek a vitorla rudak, és az egészet átszőtte a kötélzet sűrű szövevénye. Végül kibomlott a vitorlák vakító fehér tömkelege. A hajó elkészült.
10.
Hansa kogge
A kogge eredetileg egy főárboccal és egy orrárboccal épült, vitorlát csak a főárboc viselt. Bár a kogge az Északi- és a Balti-tenger hajótípusa volt, a kereskedelmi hadjáratok során a Földközi-tengerre is eljutott, ahol cocca néven a velenceieknél is meghonosodott.
A velenceiek a keresztvitorlát latinvitorlára cserélték és még kormányevezős változatot
is használtak. Valószínűleg ilyen hajókkal kelt át II. András, magyar király és 20 000 fős hadserege is a szent földre, hogy 1217-1218 között részt vegyen az ötödik keresztes hadjáratban. Ő volt az első magyar király, aki először indult el magyar kikötőből hajóhaddal egy másik földrészen fekvő csatatérre. Vagyis a mai szóhasználattal élve, ő volt az első expedíciós hadsereg vezetője. A 15. századi coccák már négy árboccal épültek, a két elsőn kereszt, a két hátsón latin vitorlával.
14.-15. század Észak-Európa
A 14.-15. század fordulóján a koggéknál nagyobb és erősebb hajók jelentek meg, a hulkok. Ezek lényegében a dél-európai karakkok északi megfelelői. Ez a típus már karvel palánkozással készült. ( Lényege, hogy a téglalap keresztmetszetű palánkokat keskenyebb oldalukkal tompán egymáshoz illesztik). A palánkok kiszabása, megmunkálása és a rések tömítése jóval egyszerűbb, mint a klinker építési módnál.
11.
Hansa hulk
Nehéz, erős hajónak építették, hogy a téli utakat is kibírja. Felépítményeik a hajó szerves részét képezték, nem utólagos ácsolatok voltak. A hulk egy-három árbocot és rajtuk egy keresztvitorlát, a hátsó árbocon pedig latinvitorlát hordott. Idővel, lőfegyverekkel is felszerelték.
A holland gallionok és fleuték megjelenéséig használatban voltak.
1400 k.
A csarnakkötelek (oldalfeszítő kötelek) közti hágószálak első ábrázolása Danzig (napjainkban Gdanszk) pecsétjén.
1450
Mataró templomából származó katalán nao hajómodell. Ez az első ismert európai modell.
1394-1460 Portugália Tengerész Henrik
I. János portugál király harmadik fia, Covilha ura. A nagy felfedezések korának egyik legfontosabb személyisége volt. Afrika nyugati partjait feltáró expedíciói elősegítették Portugália gyarmatosításait. 1414.-ben meggyőzte apját a ceuta kikötő elleni hadjáratról, amely 1415 augusztusában sikert hozott. A várost elfoglalták, s ettől kezdve Portugália ellenőrizte a Gibraltári szorost. Ez volt az egyetlen expedíció, amelyben a herceg maga is részt vett, a többit "csak" szponzorálta. Sokat tett a hajózás fejlesztéséért. Portugália leg délibb részén, a Vincente-foknál lévő Sagresben, navigációs iskolát alapított, ami mellett állítólag csillagvizsgálót és fegyvertárat is építtetett. Tervezői építették az első karavellákat.
15. század - Első felfedezések
1450-től a tengeri kereskedelem fellendülésével és a szellemi látókör kiszélesedésével a régi hajótípusok északon és délen is elavultak. Az északi és déli hajók legjobb tulajdonságait egyesítő, nyílt óceáni hajózásra alkalmas hajók mégis épp (talán nem véletlenül) a két térség határán, Spanyolországban és Portugáliában jöttek létre és javarészt karvel palánkozással készültek. A karvel építési mód lényege, hogy a palánkokat élükkel szorosan egymás mellé helyezve erősítik a bordákhoz. A karvel építési módot alkalmazó hajótípus neve karavella lett. Hosszuk 20-25, szélességük 6-7 méter volt. Három árbocukon eredetileg csak latinvitorlát majd később keresztvitorlát viseltek.
12.
13.
Pinta 60-70 tonnás Nina 50-60 tonnás
A Pinta és a Nina karavella Kolumbusz kis flottájához tartozott. A Pinta latin vitorlázatát a Kanári-szigeteken lecserélték kereszt vitorlázatra.
A karakk a 14-15. században hadi és kereskedelmi célokra használt vitorlás volt. Portugáliából származott. Nem volt karcsú hajó. 27 méteres hosszúsága mellett 8 méterre szélesedett ki. Teherbíró képessége 200-600 tonna volt. A hajóorrban egy kisebb háromszög alakú építmény került beépítésre. Három árboccal rendelkezett, az elő- és főárbocán kereszt- a tatárbocon latinvitorlát hordott. Az orrárboc alatt megjelent a bonnet (hasvitorla), a főárbocon a keresztvitorla fölött megjelent a kasvitorla.
A Santa Maria képre kattintva, megtekintheti a vitorlásról, az általam készített hajó makettet.
14.
15.
Santa Maria Kolumbusz zászlóshajója. Victória Magellán flottájához tartozott
(1492) (1519-1522)
Ismertebb karakkok: Santa Maria, Kolumbusz Kristóf zászlóshajója, a Victoria, Magellán flottájához tartozott.
1492 - Amerika felfedezése
Kolumbusz Kristóf nyugat felé indulva szeretett volna Indiába jutni. Pozzo del Toscanelli lelkesen támogatta az elgondolását. Portugáliai sikertelen próbálkozásai után, Spanyolországban próbált szerencsét. 1486-ban sikerült tervét a spanyol királyi pár, Aragóniai Ferdinád és Kasztíliai Izabella elé terjeszteni. A királyi pár végül vállalta az expedíció támogatását.
A Santa Maria, Kolumbusz parancsnoki hajója 1492.augusztus.3.-án hajózott ki Dél-Spanyolországból, Palos kikötőjéből a Pintával és a Ninával együtt. A legnagyobb egység Kolumbusz zászlóshajója a 80 tonnás Santa Maria nevű, nao típusú hajó volt. Útközben a Kanári-szigetek felé a Pinta megsérült, és míg javították latin vitorlázatát átalakították keresztvitorlázattá. Innen 1492.szeptember.6.-án vágtak neki nyugatra, az ismeretlen tengernek. Harmincöt napi hajózás után, október.11.-én éjjel két órakor a Pinta árbockosarában őrködő Rodrigo de Triana matróz szárazföldet jelzett. Reggel egy sziget előtt vetettek horgonyt. Kolumbusz San Salvadornak nevezte el. Innen kezdve délnyugatnak vitorlázott, és felfedezte Kubát és Haitit. Az utóbbit Hispaniolának nevezte el. Itt a Santa Maria zátonyra futott és megfeneklett, s ez pályafutásának végét jelentette. Minden menthetőt leszereltek és partra hordtak róla. Faanyagából felépítették La Navidad erődjét, a megmaradt két kisebb hajón ugyanis nem fért volna el mindenki a visszafelé úton. Az expedíció legénységének egy része önként vállalta a maradást, amíg Spanyolországból újabb hajót küldenek értük - végül senki sem érte meg a honfitársak megérkezését, mindenki a bennszülöttek áldozata lett.
Kolumbusz a két megmaradt hajóval visszatért Spanyolországba.
1493-1496 Kolumbusz második útja
Ez alkalommal már 17 hajóval indult útnak Cádiz kikötőjéből. Ezen az útján fedezte fel a Kis-Antillák szigeteit, majd Portoricót és Jamaicát.
1497-1498 Vasco da Gama
A keleti út megnyitása India és Kína felé. 1497.július 8.-án indult Lisszabonból a Sao Gabriel 120, a Sao Raphael 100, a Berrio 50 tonnás hajókkal. A negyedik is hasonló kis vitorlás volt. Három és fél hónap elteltével elérte a Jóreménység fokát, majd 1498.május 18.-án elérte Elő-India Kalikut kikötőjét. Portugália előtt szélesre tárult az indiai kereskedelem kapuja.
1498-1500 Kolumbusz harmadik útja
Ezúttal San lucas de Barrameda kikötőjéből indult el egy kisebb flottával. Most a dél-amerikai kontinensen ért partot az Orino torkolatánál. Aztán tovább vitorlázva felfedezte Trinidád szigetét. Intrikák támadtak ellene, és Bovadilla, Ferdinánd király teljhatalmú megbízottja, két testvérével együtt bilincsbe verve szállítatta vissza Spanyolországba. A király az eljárást igyekezett jóvátenni, de a történteken már nem tudott változtatni.
1499-1500 Amerigo Vespucci
Amerigo Vespucci elhajózott Amerikába. 1507-ben megjelent "Négy utazás" című beszámolójában "Újvilágnak" (Mundus Novus) nevezte a felfedezett földrészt. Ezután Vespucci keresztneve után Amerikának kezdték nevezni az új kontinenst.
Forrásmunkák:
Marjai Imre: Hajómodellezés
Marjai Imre Pataky Dénes A hajó története
Dr. Balogh Tamás: A hajózás története /Tabló sorozat/
Robin Hanbury-Tenison: Hetven felfedező utazás földön, vízen, levegőben
Marjai Imre: Nagy hajóskönyv
Marjai Imre: Felfedezések Könyve
Stefan Gulas Dusan Lescinsky: A vitorlás hajók története
Marjai Imre: Nagy kalózkönyv
Arnold Kludas: Hajók
Franco Giorgetti: Vitorlás hajók
Tony Gibson: Hajók enciklopédiája
Marjai Imre: Készítsünk hajómodellt
Tóth Kálmán: Vitorlázás
Képek jegyzéke, felhasznált képek forrásai:
1.kép: http://fahajomodell.hu/dzsunka-hajomakett.html#FotoGaleria[mixed]/1/
2.kép: https://bencsik.rs3.hu/uploads/dromongd.gif
3.kép: https://bencsik.rs3.hu/uploads/Latin-vitorl%C3%A1s-haj%C3%B3k.jpg
4.kép: http://www.shipmodell.com/index_files/1XEBEC_03.jpg
5.kép: https://steemitimages.com/640x0/https://i0.wp.com/www.barcosdeguerra.com/wp-content/uploads/2016/11/los-drakkars-vikingos.jpg?resize=600%2C338
6.kép: https://mult-kor.hu/image/gallery/3292/.630x1260/16739.jpg?lavid=321736
7.kép: http://ujkor.hu/content/az-osloi-viking-hajomuzeum
8.kép: http://www.shipmodell.com/img_sail/t_NEF_31.jpg
9.kép: https://img.index.hu/imgfrm/6/3/3/8/MED_0013916338.jpg
10.kép: https://images.rajmodel.hu/obrazky/produkt/p/135273/krick-hanse-kogge-kit.jpg?1592196619
11.old: https://img.index.hu/imgfrm/6/3/3/7/MED_0013916337.jpg
12.old: https://netjatek.hu/images/common/products/mediumlarge/01/17/11714-1.webp
13.kép: https://netjatek.hu/images/common/products/mediumlarge/01/17/11713-1.webp
14.kép: http://fahajomodell.hu/santa-maria-hajomakett-150.html#FotoGaleria[mixed]/5/
15.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Nao_Victoria.jpg/300px-Nao_Victoria.jpg
Címkék:
hajózás, vitorlás, története, fejlődése, hajómodell, makett, hajó, egyetemes, hajómakett, dzsunka, bizánci, drómon, latin, hajó, chebek, viking, nef, kogge, hulk, pinta, nina, santa maria, kolumbusz, kristóf, amerigo, vespucci,
