Leonardo da Vinci az emberi kultúrtörténet különleges csodája: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író.
Leonardo a Vinci (fűzfát jelent) melletti Anchianóban született Itáliában 1452.április 15.-én hajnali három órakor, Piero da Vinci (közjegyzőként dolgozott) és egy 16 éves parasztlány, Caterina gyermekeként. Szülei nem házasodtak össze, így törvénytelen gyerek volt.
Piero, apja akaratának engedelmeskedve, feleségül vette a rangban hozzáillő Albiera Amadorit. Piero házasságában nem született gyermek, ezért az akkor már "jegyző úr" 1457-ben nevére vette Leonardót, vagyis törvényesítette korábbi kapcsolatát. Leonardo édesanyja fia várható jobb sorsa miatt mehetett bele az alkuba. A következő tíz évben így az apa, Piero felesége lett Leonardo nevelőanyja. De Leonardo a vérszerinti édesanyjával is tartotta a kapcsolatot. Sőt a már felnőtt és Milánóban élő Leonardo magához vette beteg édesanyját és haláláig ápolta.
Pierót nagyon lefoglalták jegyzői teendői. A kis Leonardót ezért igazából a velük egy házban élő apai nagybátyja, Francesco tanítgatta. Vele kezdte meg környékük mezőit, erdeit bejárni, innen eredeztethető tehát természetimádata. Tíz év elteltével Piero beteges felesége meghalt, az elözvegyült férfi hamarosan újraházasodott. Második felesége sem tudta gyermekkel megajándékozni a családot. Vele Leonardónak kapcsolata már nem volt, mivel apja 15 éves korában, a Firenzében dolgozó Nagyhírű Verocchio mester műhelyébe adta tanoncnak. Itt a mindenki által csodált kivételes tehetségét talentummá érlelte, ezért 20 éves korában, 1472-ben felvették a firenzei Szent Lukács céhbe mint festőt.
Piero második felesége is elhalálozott, ekkor a jegyző harmadszor is megnősült, és ebből a frigyből 5 gyermeke szültett. Felesége az ötödik szülésbe belehalt. Ezért Piero 1478-ban negyedszer is megházasodott és ebből a házasságából még hat gyermek született. Végül is Leonardonak apja részéről 11 féltestvére volt.
Leonardo közben járta a maga útját, mind nagyobb hírt szerezve magának. Testvérei között hozzá fogható talentum nem vollt, sőt képességeik meg sem közelítették féltestvérükét.
Hányatott - nagy sikerekben és csalódásokban gazdag - életét Franciaországban, I. Ferenc király pártfogoltjaként fejezte be, amolyan emigrációban. Amboise melletti Clouxban halt meg 1519.május 2.-án, 67 éves korában.
Leonardo nem járt iskolába, csak nagybátyjától szerezhetett felületes ismereteket a világról. Nagy erőfeszítéseket tett önképzésére, latinul is így tanult meg. A tudást, a tudományt fontosabbnak tartotta a hitnél, az egyházi dogmáknál.
Leonardóban megvolt a világ megismerésnek totális igénye, a "mindenséggel mérd magad" vágya. Megvolt benne a tökéletesség igénye, ami határtalan.
Számára a megoldásra váró propléma felismerése, majd ezek megoldhatóságának megtalálása volt a lényeges. Ha viszont tudta a megoldás elvét, a problémamegoldás gyakorlati kivitelezése számára már elveszette a jelentőségét. Mindezeket a fiaskóit Leonardo is érzékelte és keseregve állapította meg: "Még eddig egyetlen munkámat sem fejeztem be."
Soha nem házasodott meg. Az ő ars poétikája: "Ne felejtsd el, művész vagy, a Te erősséged a magány". "Ha egyedül vagy, csak a magadé vagy" Úgy gondolta, hogy a család elveszi az idejét a művészi és a tudományos alkotástól.
Leonardo műszaki-tudományos hagyatéka valódi kincsesbánya, szinte kimeríthetetlen forrása az ötleteknek és intuícióknak. Foglalkozott repüléssel, hadászattal, hidraulikus gépekkel, munkagépekkel, színpadgépekkel, hangszerekkel és még sok egyéb eszközök tervezésével. Ezeket a műszaki szerkezeteket igyekszem elkészíteni, a rendeltetésének megfelelően, lehetőség szerint, működő formában.